Gázszerelő – Cirkófűtés szerelő – Napkollektor szerelő – Hőszivattyú szerelő
Akciós olcsó javítás vagy szerelés?
Gáz és hőtermelő berendezés-szerelő
Szakmai előképzettség szükséges 34 582 09 Központi-fűtés és gázhálózat rendszerszerelő vagy 54 582 01 Épületgépész technikus
A gáz és hőtermelő berendezés szerelő alkalmas a gáz, és olajfogyasztó berendezések, valamint az ún. megújuló energiás hőtermelő berendezések komplex beszerelésére, beüzemelésére, egy rendszeren belül történő üzemeltetésére.
Gáz és hőtermelő berendezések, valamint a rendszerhez tartozó egyéb berendezések, szabályozó és vezérlő műszerek beüzemelése. Elvégzi a napkollektorok, hőszivattyúk, biomassza alapú hőtermelők, valamint a rendszerhez tartozó egyéb berendezések szabályozó és vezérlő műszerek beüzemelését. Beköti és ellenőrizni a hőtermelő berendezéseket és a csatlakozó gépészeti hálózatokat. Beköti az elektromos berendezést, a kapcsoló/vezérlő szekrényt, a vezérlő és a szabályozó egységeket. Ellenőrzi a rendszerhez tartozó összes elektromos, biztonsági berendezés bekötését, érintésvédelmét, és működésének helyességét. A kapott információk, és az észlelt jelenségek alapján elvégezni a műszeres hibakeresést, képes megállapítani a hibát, és javaslatot tenni a meghibásodott berendezés gazdaságos javítására. Ellenőrzi a tüzelő- és hőtermelő berendezéseket, az égőtér, tűztér, hőcserélő, kazántest, indirekt tároló tartály, keverő és váltószelepek, primer és szekunder köri szivattyúk stb. műszaki állapotát, képes megtisztítani az égőteret, égőfejeket, fúvókákat, gáz-és vízoldali szűrőket, légleválasztókat, megjavítani a hibás alkatrészt, szükség esetén kicserélni. Dokumentálja a műszaki felülvizsgálatot, beüzemelést, javítást, szabványos kivitelezői szerelési nyilatkozatot ad.
OKJ 35 582 01
Hőszivattyú típusok
Hőszivattyúval környezeti energiát használunk fel, amellyel otthonunkat fűthetjük, hűthetjük, vagy több típusával használati meleg-vizet állíthatunk elő. A készülék elektromos árammal működik. A garanciának többnyire feltétele, hogy a beüzemelést arra jogosult vállalkozó végezze. A külső környezetből vesszük az energiát, így mindegyik típusnak lesz valamilyen külső egysége, ami a belső gépészettel kerül összekötésre.
A fűtési energiát a föld, a levegő és a víz egyaránt szolgáltathatja. A hőszivattyúkat aszerint nevezik el, hogy rendszerünk miből nyeri az energiát és azt milyen közegnek adja át. Mindegyik rendszernek megvannak az előnyei, ahogy a hátránya is, ezeket vesszük sorra.
Levegő – víz hőszivattyú
Levegő-víz hőszivattyúval a kültéri levegőből nyert energiát elektromos áram hozzáadásával fűtésre/ hűtésre (fal- vagy mennyezet fűtés-hűtésen keresztül) és használati meleg víz előállítására fordíthatjuk.
Minél alacsonyabb a külső hőmérséklet, annál kevesebb hőenergia hasznosítható belőle, azaz azonos belső hőmérséklet elérése több áramfelvétellel jár. Fűtésre legfeljebb mínusz 20–25 Celsius fokos külső hőmérsékletig használható.
Egyszerűen telepíthető, a beruházási költsége a legkisebb a hőszivattyús rendszerek között. Hátránya a külső hőmérséklettől függő teljesítmény: minél hidegebb van, annál kisebb hatékonyságra számítsunk.
Víz – víz hőszivattyú
Ezek a típusok a földfelszín alatti energiát vízen keresztül nyerik ki, és a lakásban – a fűtendő vagy hűtendő oldalon – is víz szolgál hőközvetítő közegként. Ugyanannyi befektetett elektromos energiából a víz-víz hőszivattyúk állítják elő a legtöbb hőenergiát valamennyi hőszivattyú típus között.
Típusai:
– Kutas: ásott vagy fúrt kúttal is lehetséges fűtés és hűtés. Vízbe süllyesztett csövekkel, két kutas rendszereket építenek ki: az egyik kútból nyert vízből kivesszük a fűtési/ hűtési energiát, és a vizet egy másik kútba sajtolunk vissza. Hatékony, de nagy vízmennyiséget igényel és vízhozam ingadozás a rendszer működését veszélyezteti.
– Talajkollektoros: vízszintesen, mintegy 1,5 méter mélyen földbe juttatott csövekkel működik. Használható fűtésre, hűtésre, használati meleg víz előállítására. Nagy a helyigénye, és a terület árnyékoltsága a hatékonyság rovására mehet, sőt a talajkollektoros területre utóbb építeni, betonozni, és fásítani sem szabad. Előnye, hogy a talajmunkákhoz nem kell engedélyt kérni.
– Talajszonda: függőlegesen 60-100 méter mélyen talajba lefúrt csövekkel üzemel. Használható fűtésre, hűtésre, használati melegvíz előállítására. Jóval kevesebb helyet foglal el a szabad földterületből, mint a talajkollektor, de drága és engedélyköteles kivitelezés, ami akár a fák gyökérzetét is károsíthatja.
Levegő – levegő hőszivattyú
Hűtő fűtő klíma -ként is ismert berendezések, melyekkel legfeljebb mínusz -20 Celsius fokos külső hőmérsékletig fűthetünk. Használati meleg víz előállítására nem alkalmas, helyiségenként külön beltéri egységek esetén csak azt a szobát fűtjük/ hűtjük, ahol ténylegesen erre igény van, a használaton kívül lévő helyiséget nem.
Napkollektor típusok
Síkkollektor
A lelke az abszorber nevű fémlemez, ami a jobb fényelnyelő képesség érdekében egy speciális 3 rétegű bevonattal van ellátva. Ez teszi lehetővé, hogy kiválóan elnyelik a fényt, de nem engedik meg a visszaverődést. Az abszorberlemez hátoldalára vékony csőhálózatot forrasztanak, ebben áramlik a hőtovábbító fagyálló folyadék, mely elszállítja a kollektorban termelt hőt. A napkollektort felülről egy biztonsági üveg védi.
Vákumcsöves napkollektor
A vákuumcsöves kollektor az egyik legújabb és legnagyobb hatékonysággal bíró napkollektor. Fő előnye, hogy gyengébb fényviszonyoknál, szórt fény és hidegebb időben is hatékonyan működik. A napkollektor lelke egy vákuumcső, benne egy rézcsővel. A rézcső gyűjti össze a nap hőenergiáját, a vákuum pedig elszigeteli az összegyűjtött hőt a környezetétől. Ezekben a csövekben a hőmérséklet elérheti a 200-300°C fokot, míg egy egyszerű síkkollektornál ez a szám általában kb. 180°C . Ezen kollektorok hátránya az adott felületen elhelyezhető felvevőcsövek alacsonyabb száma, amit a vákuumcsövek nagy hatékonysága ellensúlyoz. Előnyük, hogy sokkal tovább képesek maximális teljesítmény leadására, ugyanis a csövek mintegy 45°-os szögtartományban képesek felvenni a nap sugarainak energiáját, így nem kell a kollektorokat a nap után forgatni.
Cirkó kazánok típusai
Gázkazánok
A gázkazán egy olyan készüléket, amelyik valamilyen gáz elégetésével hőenergiát szabadít fel és azt egy másik közegnek pl. víznek átadja. Az átadott hőmennyiséget, egy szivattyú segítségével juttatja el a hőleadókhoz. Több típusa létezik, az égéstér kialakítása nyílt vagy zárt égésű, illetve az égéstermék elvezetése szerint különböztetjük meg őket.
Nyílt égésterű kazán
( „kéményes, régi, hagyományos” ) A hagyományos, kéményes kazán égésterét nem zárja el semmi. Közvetlen környezetéből, a felállítási térből veszi el az égéshez szükséges oxigént. Az égéstermék elvezetés kéményen keresztül történik, ennél a típusnál fordulhat elő, hogy nem megfelelő működés esetén szén-monoxid visszakerülhet a lakótérbe és mérgezést okozhat. A megfelelő kémény-huzat elérése érdekében viszonylag magas a távozó égéstermék hőmérséklete, emiatt a hatásfok már nem teljesíti a mai kor kívánalmait.
Zárt égésterű turbós gázkazán
( „turbós” ) Égéstere a közvetlen környezettől elzárt, az égéshez szükséges oxigént az épületen kívülről nyeri, nem a felállítási térből. Az égéstermék szabadba való juttatásáról már egy ventilátor, ami az égéshez szükséges levegőmennyiség bejuttatásáról is, gondoskodik. A hatásfok a pontosabb gáz-levegő arány és az alacsonyabb távozó égéstermék hőmérséklet miatt magasabb. Az üzem hatékonyabb és biztonságosabb, hiszen mérgező anyagok nem juthatnak vissza a légtérbe. A „turbós” kazánnak általában saját égéstermék elvezető/friss levegő beszívó rendszere van, de van olyan megoldás is, amikor a meglévő kéményjáratot, benne egy saját béléscsővel használjuk fel.
Zárt égésterű kondenzációs gázkazán
( kondenzációs ) A kondenzációs készülék hasonlít egy „turbós” kazánra, de mivel ez a készülék az égés során keletkező, az égéstermékben lévő vízgőz energiatartalmát is hasznosítani tudja, kb. 10%-al jobb hatásfokkal tud hőenergiát előállítani. A kondenzációs készülékek fő ismérve, hogy alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereken tudnak hatékonyan működni, mint padló- vagy falfűtés. Radiátorok alkalmazása esetén kellően nagyra méretezett felületekkel lehet elérni, hogy alacsony vízhőmérséklet esetén is megfelelő teljesítményt tudjon leadni a fűtőtest. A kondenzációs kazánnak is általában saját égéstermék elvezető/friss levegő beszívó rendszere van, de van olyan megoldás is, amikor a meglévő kéményjáratot, benne egy saját béléscsővel használjuk fel illetve eleve kondenzációt elviselő épített kéményt alkalmazunk.
Gázszerelő
Vezeték és csőhálózat-szerelő
Víz, gáz, csatorna, szennyvízrendszereket és hozzájuk kapcsolódó épületgépészeti berendezéseket állít össze, szerel, javít és tart karban.
Feladatai:
- csőszerelési munka végzése
- csővezetékek előkészítése, szerelésre, csövek rögzítése, szigetelése
- elkészült csőhálózat nyomáspróbájának végzése
- víz- és csatornaszerelési munka végzése
- gótszigetelés végzése
- központifűtés-szerelés végzése
- gázrendszer, készülékek gáz alá helyezése, beüzemelése, karbantartása
- beépítésre kerülő csövek, idomok, szerelvények ellenőrzése, méretre vágása, munkaárokba helyezése
- vízzárósáig vizsgálat végzése (csőszakaszlezárás, feltöltés, ellenőrzés, hibajavítás)
- víznyelő megépítése (elemek elhelyezése, beépítése, víznyelőrács szintbehelyezése)
- baleset- és munkavédelmi utasítások betartása és betartatása, védőeszközök alkalmazása
- vízelvezető-, fűtő-, vízszolgáltató- és szennyvízrendszerek alkatrészeinek és szerelvényeinek mérése, vágása, azokra menet vágása, hajlítása, illesztése, összeszerelése, felszerelése, karbantartása és javítása
- gázzal működő berendezések, mosogatógépek és vízmelegítők, konyhai mosogatók és vécék felszerelése kéziszerszámokkal és gépek segítségével
- porcelán-, beton- vagy öntöttvas csövek fektetése árkokba szennyvíz, vízelvezetés vagy vízszolgáltatás céljából, vagy más célokból;
- nyomásmérő műszerrel, hidrosztatikus teszteléssel, megfigyeléssel vagy más módokon a felszerelt rendszerek és csövek vizsgálata, ellenőrzése és kipróbálása
Jellemző munkakörök:
- Csatornázó
- Csőfűtőtest szerelő
- Csőnyomás vizsgáló
- Csőszerelő
- Csővezeték-építő
- Csővezeték-kitűző
- Csővezeték-szerelő
- Duguláselhárító
- Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő
- Fűtés-, víz- és szennyvíz-szerelő
- Fűtésszerelő
- Gáz- és olajvezeték karbantartó
- Gázfogyasztó berendezés-és csőhálózat-szerelő
- Gázvezeték építő
- Gázvezeték- és -készülék-szerelő
- Gázvezeték szerelő
- Gázszerelő
- Hálózati gázszerelő
- Karbantartó, csőszerelő
- Központi-fűtés és csőhálózat-szerelő
- Nyomócsővezeték-építő
- Szennyvízhálózat kiépítő
- Szolgáltatásbeszerelő, fűtés, víz, szennyvíz
- Távfűtő-karbantartó
- Vezeték- és csőhálózat-szerelő
- Víz- és csatornaépítő
- Víz- és gázvezeték szerelő
- Víz- és szennyvízcsőfektető
- Víz-gáz és központi fűtésszerelő
- Vízközmű építő
- Vízóra beszerelő
- Vízvezeték- és központifűtés-szerelő
Megújuló energia-gazdálkodási technikus
A megújuló energia-gazdálkodási technikus a természetben található megújuló energiaforrások hasznosításához szükséges különböző rendszerek működését támogatja. Ennek keretében elsősorban felméri az igényeket, megtervezi, majd kivitelezi a rendszereket, illetve szükség esetén a hibákat is elhárítja. Tevékenységével nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a felhasználók széles köre hatékonyan használja fel mindennapjai során a Föld energiáit, valamint annak költségei is ideálisak legyenek, illetve környezetvédelmi szempontból is a lehető legjobb megoldást válassza egy adott építmény energiaellátására. A munkakör betöltéséhez a Fluidumkitermelő technikus emelt-szintű szakképesítés megszerzése szükséges.