Gáz–Cirkó-Napkollektor-Hőszivattyú

Gázszerelő – Cirkófűtés szerelő – Napkollektor szerelő – Hőszivattyú szerelő

Akciós olcsó javítás vagy szerelés?

Gáz és hőtermelő berendezés-szerelő



Szakmai előképzettség szükséges 34 582 09 Központi-fűtés és gázhálózat rendszerszerelő vagy 54 582 01 Épületgépész technikus

A gáz és hőtermelő berendezés szerelő alkalmas a gáz, és olajfogyasztó berendezések, valamint az ún. megújuló energiás hőtermelő berendezések komplex beszerelésére, beüzemelésére, egy rendszeren belül történő üzemeltetésére.

Gáz és hőtermelő berendezések, valamint a rendszerhez tartozó egyéb berendezések, szabályozó és vezérlő műszerek beüzemelése. Elvégzi a napkollektorok, hőszivattyúk, biomassza alapú hőtermelők, valamint a rendszerhez tartozó egyéb berendezések szabályozó és vezérlő műszerek beüzemelését. Beköti és ellenőrizni a hőtermelő berendezéseket és a csatlakozó gépészeti hálózatokat. Beköti az elektromos berendezést, a kapcsoló/vezérlő szekrényt, a vezérlő és a szabályozó egységeket. Ellenőrzi a rendszerhez tartozó összes elektromos, biztonsági berendezés bekötését, érintésvédelmét, és működésének helyességét. A kapott információk, és az észlelt jelenségek alapján elvégezni a műszeres hibakeresést, képes megállapítani a hibát, és javaslatot tenni a meghibásodott berendezés gazdaságos javítására. Ellenőrzi a tüzelő- és hőtermelő berendezéseket, az égőtér, tűztér, hőcserélő, kazántest, indirekt tároló tartály, keverő és váltószelepek, primer és szekunder köri szivattyúk stb. műszaki állapotát, képes megtisztítani az égőteret, égőfejeket, fúvókákat, gáz-és vízoldali szűrőket, légleválasztókat, megjavítani a hibás alkatrészt, szükség esetén kicserélni. Dokumentálja a műszaki felülvizsgálatot, beüzemelést, javítást, szabványos kivitelezői szerelési nyilatkozatot ad.

OKJ 35 582 01

Hőszivattyú típusok

Hőszivattyúval környezeti energiát használunk fel, amellyel otthonunkat fűthetjük, hűthetjük, vagy több típusával használati meleg-vizet állíthatunk elő. A készülék elektromos árammal működik. A garanciának többnyire feltétele, hogy a beüzemelést arra jogosult vállalkozó végezze. A külső környezetből vesszük az energiát, így mindegyik típusnak lesz valamilyen külső egysége, ami a belső gépészettel kerül összekötésre.

A fűtési energiát a föld, a levegő és a víz egyaránt szolgáltathatja. A hőszivattyúkat aszerint nevezik el, hogy rendszerünk miből nyeri az energiát és azt milyen közegnek adja át. Mindegyik rendszernek megvannak az előnyei, ahogy a hátránya is, ezeket vesszük sorra.

Levegő – víz hőszivattyú

Levegő-víz hőszivattyúval a kültéri levegőből nyert energiát elektromos áram hozzáadásával fűtésre/ hűtésre (fal- vagy mennyezet fűtés-hűtésen keresztül) és használati meleg víz előállítására fordíthatjuk.

Minél alacsonyabb a külső hőmérséklet, annál kevesebb hőenergia hasznosítható belőle, azaz azonos belső hőmérséklet elérése több áramfelvétellel jár. Fűtésre legfeljebb mínusz 20–25 Celsius fokos külső hőmérsékletig használható.

Egyszerűen telepíthető, a beruházási költsége a legkisebb a hőszivattyús rendszerek között. Hátránya a külső hőmérséklettől függő teljesítmény: minél hidegebb van, annál kisebb hatékonyságra számítsunk.

Víz – víz hőszivattyú

Ezek a típusok a földfelszín alatti energiát vízen keresztül nyerik ki, és a lakásban – a fűtendő vagy hűtendő oldalon – is víz szolgál hőközvetítő közegként. Ugyanannyi befektetett elektromos energiából a víz-víz hőszivattyúk állítják elő a legtöbb hőenergiát valamennyi hőszivattyú típus között.

Típusai:

– Kutas: ásott vagy fúrt kúttal is lehetséges fűtés és hűtés. Vízbe süllyesztett csövekkel, két kutas rendszereket építenek ki: az egyik kútból nyert vízből kivesszük a fűtési/ hűtési energiát, és a vizet egy másik kútba sajtolunk vissza. Hatékony, de nagy vízmennyiséget igényel és vízhozam ingadozás a rendszer működését veszélyezteti.

– Talajkollektoros: vízszintesen, mintegy 1,5 méter mélyen földbe juttatott csövekkel működik. Használható fűtésre, hűtésre, használati meleg víz előállítására. Nagy a helyigénye, és a terület árnyékoltsága a hatékonyság rovására mehet, sőt a talajkollektoros területre utóbb építeni, betonozni, és fásítani sem szabad. Előnye, hogy a talajmunkákhoz nem kell engedélyt kérni.

– Talajszonda: függőlegesen 60-100 méter mélyen talajba lefúrt csövekkel üzemel. Használható fűtésre, hűtésre, használati melegvíz előállítására. Jóval kevesebb helyet foglal el a szabad földterületből, mint a talajkollektor, de drága és engedélyköteles kivitelezés, ami akár a fák gyökérzetét is károsíthatja.

Levegő – levegő hőszivattyú

Hűtő fűtő klíma -ként is ismert berendezések, melyekkel legfeljebb mínusz -20 Celsius fokos külső hőmérsékletig fűthetünk. Használati meleg víz előállítására nem alkalmas, helyiségenként külön beltéri egységek esetén csak azt a szobát fűtjük/ hűtjük, ahol ténylegesen erre igény van, a használaton kívül lévő helyiséget nem.

Napkollektor típusok

Síkkollektor

A lelke az abszorber nevű fémlemez, ami a jobb fényelnyelő képesség érdekében egy speciális 3 rétegű bevonattal van ellátva. Ez teszi lehetővé, hogy kiválóan elnyelik a fényt, de nem engedik meg a visszaverődést. Az abszorberlemez hátoldalára vékony csőhálózatot forrasztanak, ebben áramlik a hőtovábbító fagyálló folyadék, mely elszállítja a kollektorban termelt hőt. A napkollektort felülről egy biztonsági üveg védi.

Vákumcsöves napkollektor

A vákuumcsöves kollektor az egyik legújabb és legnagyobb hatékonysággal bíró napkollektor. Fő előnye, hogy gyengébb fényviszonyoknál,  szórt fény és hidegebb időben is hatékonyan működik. A napkollektor lelke egy vákuumcső, benne egy rézcsővel. A rézcső gyűjti össze a nap hőenergiáját, a vákuum pedig elszigeteli az összegyűjtött hőt a környezetétől. Ezekben a csövekben a hőmérséklet elérheti a 200-300°C fokot, míg egy egyszerű síkkollektornál ez a szám általában kb. 180°C . Ezen kollektorok hátránya az adott felületen elhelyezhető felvevőcsövek alacsonyabb száma, amit a vákuumcsövek nagy hatékonysága ellensúlyoz. Előnyük, hogy sokkal tovább képesek maximális teljesítmény leadására, ugyanis a csövek mintegy 45°-os szögtartományban képesek felvenni a nap sugarainak energiáját, így nem kell a kollektorokat a nap után forgatni.

Cirkó kazánok típusai

Gázkazánok

A gázkazán egy olyan készüléket, amelyik valamilyen gáz elégetésével hőenergiát szabadít fel és azt egy másik közegnek pl. víznek átadja. Az átadott hőmennyiséget, egy szivattyú segítségével juttatja el a hőleadókhoz. Több típusa létezik, az égéstér kialakítása nyílt vagy zárt égésű, illetve az égéstermék elvezetése szerint különböztetjük meg őket.

Nyílt égésterű kazán

( “kéményes, régi, hagyományos” ) A hagyományos, kéményes kazán égésterét nem zárja el semmi. Közvetlen környezetéből, a felállítási térből veszi el az égéshez szükséges oxigént. Az égéstermék elvezetés kéményen keresztül történik, ennél a típusnál fordulhat elő, hogy nem megfelelő működés esetén szén-monoxid visszakerülhet a lakótérbe és mérgezést okozhat. A megfelelő kémény-huzat elérése érdekében viszonylag magas a távozó égéstermék hőmérséklete, emiatt a hatásfok már nem teljesíti a mai kor kívánalmait.

Zárt égésterű turbós gázkazán

( “turbós” ) Égéstere a közvetlen környezettől elzárt, az égéshez szükséges oxigént az épületen kívülről nyeri, nem a felállítási térből. Az égéstermék szabadba való juttatásáról már egy ventilátor, ami az égéshez szükséges levegőmennyiség bejuttatásáról is, gondoskodik. A hatásfok a pontosabb gáz-levegő arány és az alacsonyabb távozó égéstermék hőmérséklet miatt magasabb. Az üzem hatékonyabb és biztonságosabb, hiszen mérgező anyagok nem juthatnak vissza a légtérbe. A „turbós” kazánnak általában saját égéstermék elvezető/friss levegő beszívó rendszere van, de van olyan megoldás is, amikor a meglévő kéményjáratot, benne egy saját béléscsővel használjuk fel.

Zárt égésterű kondenzációs gázkazán

( kondenzációs ) A kondenzációs készülék hasonlít egy „turbós” kazánra, de mivel ez a készülék az égés során keletkező, az égéstermékben lévő vízgőz energiatartalmát is hasznosítani tudja, kb. 10%-al jobb hatásfokkal tud hőenergiát előállítani. A kondenzációs készülékek fő ismérve, hogy alacsony hőmérsékletű fűtési rendszereken tudnak hatékonyan működni, mint padló- vagy falfűtés. Radiátorok alkalmazása esetén kellően nagyra méretezett felületekkel lehet elérni, hogy alacsony vízhőmérséklet esetén is megfelelő teljesítményt tudjon leadni a fűtőtest. A kondenzációs kazánnak is általában saját égéstermék elvezető/friss levegő beszívó rendszere van, de van olyan megoldás is, amikor a meglévő kéményjáratot, benne egy saját béléscsővel használjuk fel illetve eleve kondenzációt elviselő épített kéményt alkalmazunk.

Gázszerelő

Vezeték és csőhálózat-szerelő

Víz, gáz, csatorna, szennyvízrendszereket és hozzájuk kapcsolódó épületgépészeti berendezéseket állít össze, szerel, javít és tart karban.

Feladatai:

  1. csőszerelési munka végzése
  2. csővezetékek előkészítése, szerelésre, csövek rögzítése, szigetelése
  3. elkészült csőhálózat nyomáspróbájának végzése
  4. víz- és csatornaszerelési munka végzése
  5. gótszigetelés végzése
  6. központifűtés-szerelés végzése
  7. gázrendszer, készülékek gáz alá helyezése, beüzemelése, karbantartása
  8. beépítésre kerülő csövek, idomok, szerelvények ellenőrzése, méretre vágása, munkaárokba helyezése
  9. vízzárósáig vizsgálat végzése (csőszakaszlezárás, feltöltés, ellenőrzés, hibajavítás)
  10. víznyelő megépítése (elemek elhelyezése, beépítése, víznyelőrács szintbehelyezése)
  11. baleset- és munkavédelmi utasítások betartása és betartatása, védőeszközök alkalmazása
  12. vízelvezető-, fűtő-, vízszolgáltató- és szennyvízrendszerek alkatrészeinek és szerelvényeinek mérése, vágása, azokra menet vágása, hajlítása, illesztése, összeszerelése, felszerelése, karbantartása és javítása
  13. gázzal működő berendezések, mosogatógépek és vízmelegítők, konyhai mosogatók és vécék felszerelése kéziszerszámokkal és gépek segítségével
  14. porcelán-, beton- vagy öntöttvas csövek fektetése árkokba szennyvíz, vízelvezetés vagy vízszolgáltatás céljából, vagy más célokból;
  15. nyomásmérő műszerrel, hidrosztatikus teszteléssel, megfigyeléssel vagy más módokon a felszerelt rendszerek és csövek vizsgálata, ellenőrzése és kipróbálása

Jellemző munkakörök:

  • Csatornázó
  • Csőfűtőtest szerelő
  • Csőnyomás vizsgáló
  • Csőszerelő
  • Csővezeték-építő
  • Csővezeték-kitűző
  • Csővezeték-szerelő
  • Duguláselhárító
  • Épületgépészeti csőhálózat- és berendezés-szerelő
  • Fűtés-, víz- és szennyvíz-szerelő
  • Fűtésszerelő
  • Gáz- és olajvezeték karbantartó
  • Gázfogyasztó berendezés-és csőhálózat-szerelő
  • Gázvezeték építő
  • Gázvezeték- és -készülék-szerelő
  • Gázvezeték szerelő
  • Gázszerelő
  • Hálózati gázszerelő
  • Karbantartó, csőszerelő
  • Központi-fűtés és csőhálózat-szerelő
  • Nyomócsővezeték-építő
  • Szennyvízhálózat kiépítő
  • Szolgáltatásbeszerelő, fűtés, víz, szennyvíz
  • Távfűtő-karbantartó
  • Vezeték- és csőhálózat-szerelő
  • Víz- és csatornaépítő
  • Víz- és gázvezeték szerelő
  • Víz- és szennyvízcsőfektető
  • Víz-gáz és központi fűtésszerelő
  • Vízközmű építő
  • Vízóra beszerelő
  • Vízvezeték- és központifűtés-szerelő

Megújuló energia-gazdálkodási technikus

A megújuló energia-gazdálkodási technikus a természetben található megújuló energiaforrások hasznosításához szükséges különböző rendszerek működését támogatja. Ennek keretében elsősorban felméri az igényeket, megtervezi, majd kivitelezi a rendszereket, illetve szükség esetén a hibákat is elhárítja. Tevékenységével nagyban hozzájárul ahhoz, hogy a felhasználók széles köre hatékonyan használja fel mindennapjai során a Föld energiáit, valamint annak költségei is ideálisak legyenek, illetve környezetvédelmi szempontból is a lehető legjobb megoldást válassza egy adott építmény energiaellátására. A munkakör betöltéséhez a Fluidumkitermelő technikus emelt-szintű szakképesítés megszerzése szükséges.

FEOR 313905
Akár Gázszerelő Cirkófűtés Napkollektor Hőszivattyú gáz cirkó olcsó akciós szerelő és gázszerelő napkollektor napelem hőszivattyú gáz cirkó árak szerelő